2010. május 24., hétfő

Egy hosszú, pörgős, szomorú hétvége margójára

Hát, most lestek mi, hogy még csak pár nap telt el az utolsó bejegyzésem óta, máris írok. Egy elég mozgalmas hétvége után vagyok túl, ezért még friss az ami a fejemben motoszkál, igyekszem addig leírni.
Csütörtök...
Már alig vártam, hogy felléphessünk a Pannónia fesztiválon, mivel tavaly is hatalmas buli volt. Idén mi nyitottuk a nagy színpad műsorát, az idő pocsék volt a közönség viszont fergeteges! Ment a pörgés, pogó, tombolás, fej rázás, villázás, minden aminek kell hogy legyen egy tökéletes rock koncerten. Koncert után még elmentünk megnézni az új énekessel színpadra lépő POKOLGÉPET. Azt hiszem életem egyik legjobb Gép koncertjét láthattam. Minden tiszteletem Kalács és Joe előtt, de az új énekesnek (Tóth Attila) nincs ellenfele, legalábbis aznap este nem igen akadt. A VIP sátorban hajnalig Jack Daniels party, aztán folytatódott a hepaj Ermi lakásán egészen reggelig.
Másnap Radostyán (péntek)...
Korai indulás, valamiért émelygett a gyomrom, ej de szarul voltam... Na este koncert, utánnunk a Road-ék! Valamiért nem volt minden rendben a hangosítással, viszont a vendéglátással annál inkább!
Mindegy, másnap gondoltam Somorján a hangosítás is tökéletes lesz!
Már nagyon vártuk a hazai koncertet, egyrészt sok jó baráttal találkozunk, másrészt mégiscsak hazai pálya.
Reggel kapom a hírt Jacky Daniels a kiscsikóm meghalt az éjjel. Az hogy szarul éreztem magam elég gyenge kifejezés. Azon gondolkoztam hogyan mondjam el a kislányomnak. Végül csak megtörtént és szerencsére szépen elfogadta a történteket.
Aztán kezdődött a napi pörgés, mivel a somorjai fesztivált én és JURY (Konflikt) szerveztük, tehát ilyenkor munka adódik bőven. Aludni egyikünk sem aludt túl sokat, mivel előző este ők is meg hát mi is játszottunk, reggelre kerültünk csak ágyba. Az este elég jól sikeredett, jó volt a hangulat, bár lehettek volna többen is, de összességében nem volt rossz, sőt szerintem még jó is volt, csak hát a hangulatomra rányomta bélyegét a kis Jacky!
Ma azt hiszem kimegyek a lovakhoz, azt hiszem...

1 megjegyzés:

  1. Sajnálom a kicsikét....:( Amikor megszületett, és néztem a videót, mosolyt csalt a kis Jacky az arcomra. Nem tudom, csak gondolhatom, mennyire szerettétek... De biztos vagyok benne, hogy az élet majd kárpótol, ezért a veszteségért! Fel a fejjel!

    VálaszTörlés